Nem lett a legeseményesebb rész, de legalább itt van:)
3. fejezet: A nagy titok.
Manager.
*Hope*
Miután a postás elment telefonáltam anyunak, hogy közöljem a nagy hírt.
- Szia Kicsim! Baj van?
-Szia Anyu! Képzeld felvettek a londoni suliba
- Nahát, az jó.
- De nem arra a szakra amelyikre szerettem volna.
- Ez már mindegy, a lényeg az, hogy a londoni suliba fogsz járni.
- Igen, igazad van.
- Kicsim, most le kell tennem, majd este beszélünk. Szia!
- Szia.
Miután leraktam a telefont felöltöztem majd felhívtam barátnőmet, hogy van-e kedve át jönni- 3 percre lakik tőlünk. 5 perc múlva valaki majdnem beesett az ajtón.
-Szia- köszönt lihegve,majd megölelt
- Szia most futottad le a maratont?- öleltem vissza röhögve
- Kacc kacc vicces, legközelebb nem sietek a barátnőmhöz, mert látni szeretném a költözés..
- MI?- kérdeztem, mert lehet, hogy félre hallottam, a költözés szócskát.
- Hát, tudod ma akartam elmondani, de elfogunk költözni Londonba.
- Oké. -mondtam neki halál nyugodtan. Nyugodt is voltam mivel nyár végén én is Londonba költözök.
- Csak ilyen simán veszed, hogy az állítólagos legjobb barátnőd a világ másik felére kötözik- kérdezte szinte sírva.
- Igen. Mivel az állítólagos legjobb barátnőnek az állítólagos legjobb barátnője is költözik Londonba nyár végén.- mire befejeztem a mondatomat barátnőm nyakamba ugrott.
- És. Mikor szándékozol itt hagyni?
- Holnap után. Nincs sok időnk, de vigasztal, hogy te is jössz utánam.
-Szia- köszönt lihegve,majd megölelt
- Szia most futottad le a maratont?- öleltem vissza röhögve
- Kacc kacc vicces, legközelebb nem sietek a barátnőmhöz, mert látni szeretném a költözés..
- MI?- kérdeztem, mert lehet, hogy félre hallottam, a költözés szócskát.
- Hát, tudod ma akartam elmondani, de elfogunk költözni Londonba.
- Oké. -mondtam neki halál nyugodtan. Nyugodt is voltam mivel nyár végén én is Londonba költözök.
- Csak ilyen simán veszed, hogy az állítólagos legjobb barátnőd a világ másik felére kötözik- kérdezte szinte sírva.
- Igen. Mivel az állítólagos legjobb barátnőnek az állítólagos legjobb barátnője is költözik Londonba nyár végén.- mire befejeztem a mondatomat barátnőm nyakamba ugrott.
- És. Mikor szándékozol itt hagyni?
- Holnap után. Nincs sok időnk, de vigasztal, hogy te is jössz utánam.
-Igen. Megpróbálok egy hónappal hamarabb menni.
*Bia szemszög*
-Ti még fent vagytok?-kérdezte..apu mosolyogva.
Ahogy az első szó elhagyta azt apici kis ijesztgetős pofiját mind a hatan egyszerre ugrottunk fel az ijedtségtől.
-Túl sok Harry Pottert néztem, mi?
-Hát ööö... Bocsi?
-Túl sok volt a bocsikból William.-Mondtam neki komolyan bár már alig bírtam ki röhögés nélkül. Mikor ilyen kis dolgokon összeveszünk mindig a második nevükön szólítom őket. Még jó, hogy nekem nincs más nevem a Bia-n kívűl. Csak a teljes nevem. De azt meg nem szeretem. Bianca. Hát oké. Ezért nem is tudja szinte senki. Kisebb elgondoldolkozásomat félbe szakította egy csapat röhögés. Ugyanis mindenki
vicvesnek találta a vitát.
-Igen William. Az én lányommal ne viselkedjen úgy senki, hogy bocsánatot keljen kérni.- apum ezen mondatára mindenki abba hagyta a nevetést és rögtön vágni lehetett a feszültséget.
- Paul. Kérlek ne mondj fel és kérlek maradj a menegerünk. Kérlek.
- Nem is tudom. Akinek voltam a managere mindig azt csinálta amit mondtam neki. Tiszteltek. Ti meg..
- Megváltozunk csak ne hagyj itt minket.
- Nem fejeztem be. Ti szartok rám. Szerintetek. Jó lenne nekem ha olyan fagyos lenne a hangulat a felvételeken mint itt és most? Jó, hogy feldobjátok a napjaimat.
- Akkor nem hagysz itt minket?
- Nem.
- Huhh. Köszönöm. Bia. Ne haragudj.
- Én? Haragudni? Dehogyis. Csak végig hülyültem.
-Ezért még kapsz. Szerinted könyörgök én mindennap?
- Ha gondolod.